Messze, messze visz az út, a Justh Zsigmond emlékút!
I. Justh Zsigmond emléktúra
Reggeli nap sugarai ínycsiklandóan sütik Gyopárosfürdő bejáratát. és szemlélik, hogy gyülekeznek a turisták. Szép lassan összeáll a csapat indulásra. Végszóra megérkező futótársakkal együtt negyvenegyen állunk össze a csoportképre. A felújított K+ a tó mentén indul. El is indulunk rajta, követjük Szentetornya utcáit. Az Evangélikus templomnál négyen lóháton csatlakoznak, hogy különlegessé tegye utunkat. Stílusosan Justh Zsigmond utcán, hagyjuk el Kopog-Szentetornyát, de az utolsó háznál meglepetés pont vár minket. Igazi falusi vendéglátásban részesülünk Rucz Józsefné jóvoltából. Apró sós sütemény csoki, üdítő és finom pálinka volt a rakott asztalon. Nem csoda, hogy máris fél óra hátrányba kerülünk a tervezetthez.
Újra indulva vidám csapatunkhoz két biciklis is csatlakozik. Justh majori volt dohányszárító vázszerkezeténél megállva egy kis történelem idézéssel adóztunk a régen széthordott kastély emlékének.
Következő megállónk a gádorosi temetőben az író sírja volt. Ahol Szilágyi Tibor polgármester köszöntő szavai után emlékkoszorút helyeztünk el. Első pihenőnk és résztáv vége a Justh Zsigmond művelődési háznál volt.
Megtekinthettük az egyedülálló emlékszobát, amely a fiatalon elhunyt írónak állít emléket.
Pihenőnk alatt ősi magyar recept szerint készült zsíroskenyeret és teát fogyaszthattunk. Meglepetés vendég is érkezett hozzánk Varga Judit személyében. A Békés Megyei Természetbarát Szövetség egykori főtitkára 2004.-ben álmodta és alkotta meg ezt az útvonalat. Emlékező szavai után, egy kis ajándékkal lepte meg a túrázókat. Minden résztvevő kapott egy-egy Békés megyei túrák kalauza kézikönyvet.
Első résztávosoknak ez a hely már végállomást jelentett. Polgármester úr és Fekete Tiborné helyi áttekintő szösszenetei után rátérve az Alföldi Kéktúra útvonalára, az árpádhalmi Favázas Kápolnáig gyalogoltunk újabb három fő résztávossal kiegészülve.
Perlaki György atya Nagyszénásról jött át a mi tiszteletünkre, történelmi emlékezést nyújtott át nekünk a kápolnában. Áldása után a Károlyi-Berthold kastélynál Turul szobor megtekintése mellett fogadtuk az újabb vendéglátást. Édes-sós sütemény, zsíroskenyér, lilahagyma, ásványvíz mellett még kávéval nyújtotta vendégszeretetét Magyar Zita könyvtáros. Természetesen nem maradhatott el ismertetője sem.
Mivel az Alföldi kéktúrán jöttünk ismét egy kis meglepetés következett. Alföldi Kéktúra Békés megyei szakaszának van külön igazolófüzete. Gádoros bélyegzőjével ellátva kapták meg a résztvevők. Ezzel újabb „keringőre” invitálva Őket megyénk szép útjaira.
Harmadik résztávra induló csapatunk Makovecz Imre Életfa emlékműjénél megállva érezhette át a honfoglaló őseink lépteinek nyomát. K+ turistaútat követve a megyehatáron előjött a túra vicces jelzője, egy kis derültségre invitálni fáradozó társakat. Ugyanis, ha előre néztünk SE LEJTET, ha hátra néztünk SE LEJTET, balra néztünk SE LEJTET, ráadásul jobbra nézve SELEJTET!!!! A SELEJT jelző azért el lett vetve, mivel az élményeink ezt felül írták.
Hamarosan újra Szentetornya utcáit koptatva a Park utcán át visszaértünk Gyopárosfürdőre. Tizennégy elszánt turista „orosházi tenyerest” azaz gratulációt kapott a közben besötétedett időben a teljesítés elismeréséért.
Gratuláció ennek az ötven embernek aki valamelyik résztávon igazi sportteljesítményével részt vett. Külön elismerés azoknak akik Orosházáig gyalogoltak mintegy harminchat kilométert, még ha ez nem is számít él és versenysportnak. Igazi kihívás volt, kimagasló teljesítmény. A programokkal együtt tíz órát töltöttünk el szülőföldünk megismerésével. Egyöntetű vélemény volt a sok fáradt, de mosolygó arc láttán, hogy ennek az értékes programnak folytatása kell, hogy legyen!