Nagykopáncsi búcsú

Szent Gellért napi mise

Zarándoklatra jöttünk ide a pusztába.

Puszta egy szent hely, Isten és ember találkozási helye. Kivonulni a pusztába – kivonulni a hétköznapi világunkból, Istennel találkozni.

Az akkor még Mezőkopáncsnak nevezett falu XI. században épült, majd a XIII. században gótikus elemekkel bővített román stílusú temploma.

A történészek szerint a templomot az 1500-1600-as évekig használták, majd az enyészeté lett. 1935-ben a romokat rekonstruálták, majd 1998-ban rekonstruálni kellett a tetőszerkezetét, miután az leégett.

980 körül született Szülei a velencei Szt. Márk székesegyházzal szemben lévő sziget bencés kolostorába adják az ötéves fiút. Fogadalmat tettek ugyanis, ha halálos betegségéből kigyógyul, kolostorba adják. Itt nagyon megszeretik, igen fiatalon, 25 évesen lesz a monostor apátja. Tanul a bolognai egyetemen elsősorban jogot, de más téren is nagy műveltségre tesz szert. Egyetlen ránk maradt művében majdnem hatszázszor idézi a Szentírást. Nemcsak a keresztény, de korábbi ún. „pogány” római és görög irodalomban és tudományos művekben is jártas.

1015-ben két társával együtt (az egyik talán magyar volt) hajóra száll, hogy a Szentföldre menjen és a Szentírás magyarázatának szentelje életét. A viharos Adrián a horvát partoknál félig hajótörést szenvedve kikötnek. Itt találkozik Razinával, a pannonhalmi bencés apáttal, aki rábeszéli a „kis kitérőre”. Jöjjenek előbb Magyarországra. Innét is el lehet gyalog (!) jutni a Szentföldre.

1015 május 3-án Pécsre érkeznek, majd az ottani székesegyházban Péter-Pál napján, Gellértnek kell mondani az ünnepi beszédet. Tolmács fordítja szavait. Az idegen pap, költő és író igen nagy feltűnést keltett, és nem győztek betelni szavaival. 

Eljön messzi földre, idegen nyelven beszél, tolmács fordít, és mégis, mint valami „tömegbűvölő” hat az emberekre. 

István király első találkozásuk alkalmával rábízza fiának, Imrének a nevelését.

1030-ban Csanád győzelme után a király kezére került Ajtony volt marosszögi területe, s ő azonnal elküldte Gellértet, mármint püspököt, egyházmegyéje megszervezésére.

Bevonult a föld- és gerendabástyás Marosvárra. Templomokat épített, plébániákat alapított.

Nagy gonddal tanította az embereket. Ő szoktatta rá népünket, hogy Szűz Máriát Boldogasszonynak, Nagyasszonyunknak nevezzük.

A Marosváron iskolát nyitott.

Más püspökségekről is küldeni kezdték oda a tanulókat, és nemcsak a szomszéd Erdélyből, de cseh és lengyel földről is jöttek hallgatók. A püspökség így gyorsan fejlődött.

Közben meghal Szent István. 

Ezekben az utolsó években Gellért hatalmas munkán kezdett dolgozni. Megírta a babiloni fogság alatt a hitük miatt tüzes kemencébe vetett három ifjú, Ananiás, Azariás és Mizael himnuszának misztikus magyarázatát. A Szentírásnak ezt a 92 versét addig még senki sem magyarázta, vértanúsága miatt ő sem tudta befejezni. Kevés ideje volt az írásra, pedig még utazásai közben is dolgozott a két fakorongon csikorogva előre guruló és ponyvával födött taligaszekerén.

Endre és Levente hercegek hazajöttek lengyelországi száműzetésükből. Mindenki bennük látta a jogos trónörökösöket, siettek köszöntésükre. Gellért és társai is elindultak. Közben pogányok kezére kerültek. Ezek fogták őket és felvitték szekereiket a Kelenhegyre, ahol súlyos kövekkel megdobálták őket. Gellért megúszta, ezért egy kétkerekű kordéba ültetve a mélységbe taszították. Mivel még volt benne valami élet, az alant álló őr pogányok lándzsájával átdöfte mellét, és fejét egy kiálló kősziklán összetörte. Mindez 1046. szeptember 24-én történt.

Tisztelete igen nagy volt, időnként lehanyatlott, időnként újraéledt; személyében az első magyarföldi nevelőt és az első magyarföldi főiskola alapítóját is tisztelték, de leginkább személyét, a maga korának legtudósabb, legképzettebb magyar főpásztorát. 

Mint olyan főpap, teológus és világi tudós, aki bár itáliai volt, lelkében és idetartozásában teljesen magyarrá vált, és aki előtt utolsó miséjében megmutatkozott vértanúhalála, amit kész szívvel fogadott el. Alakja hatalmas mintája és alakítója lehet a legmodernebb egyházi és világi kultúra felé tájékozódó papságunknak, tanítóknak, tanároknak, és minden művelt, modern embernek.

Élete ma is példa a pogányság elleni küzdelemben.

Ma is küzd egymással a kereszténység és a pogányság, a keresztény kultúra és egy más kultúra. Európában minden héten meghal valaki terrorizmus áldozataként.

Budapesten, a Gellért hegyen Szent Gellért szobra magasra tartja a keresztet, hirdetve a békét és a szeretetet. Krisztus békéjét. Ezt meg is kell őriznünk, mert ezt el akarják tőlünk rabolni.

Hazánkban ma kifinomult módszerekkel akarják a keresztény értékeket lerombolni, elrabolni tőlünk: amikor nem kell Jézus Krisztus és a kereszténység, amikor nem érték a család, a gyermek nem áldás... amikor az LMBTQ-t próbálják alattomos eszközöttel terjeszteni, már mesekönyvekben, óvodások körében is.

Szent Gellért idegenből jött hozzánk, de a kereszténység által testvéri országból, Itáliából. Hitével, emberségével példát mutatott: a hit, a kereszténység jó példáját, a megmaradásunk és üdvösségünk zálogát.

Orosháza, 2020. szeptember 26.

Iványi László esperesplébános